Főoldal
Magyar Országos Horgász Szövetség
Vízügyi Honlap

JEGYÁRAK | HORGÁSZREND | HÍREK | FOTÓK |

Megújul a Jászsági főcsatorna

Jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciója I/ Ütem KEHOP -1,3,0-15-2015-00008 Projekt /kivitelezési munkái megkezdődtek 2019.04.08-án Munkaterület lett a Jászsági-főcsatorna Vízbeeresztő műtárgytól a Kisújszállás -Kápolna vasúti hídig. A munkaterületen nem lehet tartózkodni és horgászni. Információ a projektről: http://www.jaszsagifocsatorna.hu/index.php

A kistérség vízgazdálkodási rendszerének egyik legfontosabb eleme újulhat meg azzal, hogy rövidesen megkezdődik a Jászsági-főcsatorna felújítása. A vízraktározási kapacitás bővülését, a terület jobb vízgazdálkodását remélik a munka befejezése után. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Kötivízig közös beruházásában, 1,65 milliárd forintos támogatással valósulhat meg a Jászsági-főcsatorna fejlesztése. A vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint a Heves megye déli részét és a Jászságot érintő vízgazdálkodási beruházásnak köszönhetően a negyvenegy éves főcsatorna alkalmassá válik többlet víz tározására, a csapadékos időszakok vizeinek visszatartására. A huszonegy kilométer hosszú csatornán az átadást követő négy évtized alatt komolyabb fejlesztés nem történt, a főcsatorna sok helyen elavult, kapacitása nem megfelelő, ráadásul a töltéseken helyenként magassághiányos szakaszok is találhatóak. Megtörténik a torkolati szakasz kotrása, 11,5 kilométeren a csatorna töltésének magasítása, és ahol szükséges, a töltésállékonyság javítása, majd burkolt út épül a töltéskoronán. Megújulnak a csatorna műtárgyai is.

Fotó (kattints a képre a nagyításhoz!):



Hatalmas ponty a Nagykunsági csatornából

2017. szeptember 12-én délután Takács József sporttársunk kapitális, 17,79 kg-os pontyot fogott a szövetségünk kezelésében álló Nagykunsági főszatorna szakaszon. Gratulálunk!

Fotó (kattints a képre a nagyításhoz!):

Szép, kifogható méretű pontyokat telepítettünk

2017. július 28-án a Kunsági és Jászsági főcsatornán 3 nyaras ponty telepítésre került sor. Szövetségünk munkatársai a lehalászásnál és a beengedésnél is jelen voltak. Nagy átlagsúlyú, szép, egészséges halak kerültek a vizeinkbe.

Fotók (kattints a képre, és használd a nyilakat!):

Előnevelt süllőivadékokat telepítettünk

Szövetségünk a halasítási tervben vállalt feladatainak megfelelően 2017. május 29-én 10-10 ezer db süllőivadékot telepített a Jászsági-és Nagykunsági főcsatornába. A békés halak ivadékai nagy mennyiségben fellelhetők az adott területen, minden esély megvan rá, hogy a frissen érkezett ragadozók megfelelően tudnak feljődni. 3-4 év múlva megkeressük őket!

Fotók (kattints a képre, és használd a nyilakat!):

A Nagykunsági-főcsatorna kezdeti szakaszának halai

2016. augusztus 18-án a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetsége felkérésére a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke felmérte a halfauna pillanatnyi állapotát a Nagykunsági-főcsatorna Tisza-tavi zsiliphez közeli szakaszán (koordinátái: N47.4502, E 20.5517). A csónakból, elektromos kutatói halászgéppel folytatott, 300 méter hosszra kiterjedő mintavétel során összesen 16 halfaj 1020 egyedét azonosítottuk (1. táblázat).

1. táblázat. A fogott fajok egyedszáma és dominanciája
Faj Egyedszám (N) Dominancia (%)
Rutilus rutilus - bodorka 19 1.86
Scardinius erythrophthalmus - vörösszárnyú keszeg 20 1.96
Leuciscus idus - jászkeszeg 1 0.10
Leuciscus aspius - balin 9 0.88
Alburnus alburnus - küsz 857 84.02
Blicca bjoerkna - karikakeszeg 30 2.94
Abramis brama - dévérkeszeg 45 4.41
Tinca tinca - compó 1 0.10
Rhodeus amarus - szivárványos ökle 4 0.39
Carassius gibelio - ezüstkárász 7 0.69
Ameirus melas - fekete törpeharcsa 14 1.37
Esox lucius - csuka 2 0.20
Lepomis gibbosus - naphal 6 0.59
Sander lucioperca - süllő 1 0.10
Sander volgensis - kősüllő 1 0.10
Proterorhinus semilunaris - tarka géb 3 0.29

Eredményeink alapján elmondható, hogy a csatorna kezdeti szakasza gazdag halállománnyal, s számos horgászatilag is fontos fajjal rendelkezik. Fajösszetétele nagyon hasonló a Tisza-tóéhoz, ami teljesen érthető, hiszen vize és a halállománya döntő részben a duzzasztással kialakított tározóból származik. A küsz nagyarányú jelenléte főként nyíltvízi ragadozóhalunk, a balin számára kedvező. Kiemelendő, hogy vizsgálatunk során előkerültek a védett szivárványos ökle ivadékai is. Örvendetes továbbá, hogy a csatorna felső szakaszán a 16 halfajból 12, az 1020 egyedből pedig 990 (97 százalék) őshonos volt, adventív eredetűek csak elvétve fordultak elő.


Méretes compó a Nagykunsági-főcsatornából (Molnár József felvétele)

Összességében elmondható, hogy a mesterségesen létesített Nagykunsági-főcsatorna, mely elsősorban öntözési funkciót lát el, nemcsak kedvelt horgászvíz, hanem ökológiailag is fontos halélőhely.

Nyeste Krisztián, Dobronoki Dalma, Molnár József

Hivatkozás: Nyeste K., Dobronoki D., Molnár J. (2017): A Nagykunsági-főcsatorna kezdeti szakaszának halai. Halászat 110/1: 14.

Értesítés tagszervezeti hasznosításról

A MOHOSZ részéről Dr. Dérer István alelnök értesítette a Tisza-tavi HESZ-t, hogy szövetségünk 2016. február 1-től a Jászsági főcsatorna és a Kunsági főcsatorna jelölt szakaszainak halgazdálkodási hasznosítását megkapta. A Tisza-tavi HESZ ennek nyomán elkezdte azoknak az adminisztratív feladatoknak az ellátását, melyek biztosítják, hogy az említett vízterületekre minél hamarabb területi engedélyeket bocsásson ki, és eleget tegyen a törvényben megfogalmazott, a vízhasznosítással kapcsolatos mindennemű kötelezettségének. Szövetségünk tájékoztatni fogja a horgász közösséget a vonatkozó vízterülete érvényes engedélyekkel kapcsolatos tudnivalókról.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Fotók a saját kezelésű vizekről:
Impresszum | Jogi nyilatkozat | Minden jog fenntartva! © 1993-2018.